Gondolatébresztés 5. rész
Hogyan is telnek a hétköznapjaink? Megszokott rutin, fásult unottság, mogorva egyhangúság? Látjuk-e a szépet, értékeljük-e a jót, a kedvességet? Sajnos többnyire nincs időnk észrevenni magunk körül a világot. Hajlamosak vagyunk csak a rosszra, a helytelenre, az igaztalanra koncentrálni, hiszen így nyugodtan lehetünk elégedetlenek a világgal. Könnyebb rajtuk kívülálló okokat keresni, és másokat hibáztatni a boldogtalanságunkért. Nem vállalni a felelősséget, áldozati szerepben tetszelegni, pusztán csak önigazolásból, hogy „nem tehetek sorsom rosszra fordulásáról”.
A Dalai Láma, mikor megkérdezték, mi az, ami leginkább meglepi az emberiséggel kapcsolatban, ezt válaszolta:
“Az ember. Mert feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét.
És mivel olyan izgatott a jövőjével kapcsolatban, hogy elfelejti élvezni a jelent; az eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem a jövőben; úgy él, mintha soha nem halna meg, és aztán úgy hal meg, hogy soha nem is élt igazán.”
Dalai Láma /Bölcsesség Óceánja/
Kedves olvasó, vajon hányan érezhetjük magunkénak e sorokat? Mit teszünk azért, hogy élvezzük a jelent, örömet vigyünk a saját életünkbe, és szeretteinkébe? Tanuljunk meg azért élni, hogy élvezhessük a hétköznapokat is, hiszen azokból jut több. Néhány figyelmes apróság sokat segíthet…
Aranyosi Éva
2012. június 1.